Gyakran mondják, hogy a foci már csak a pénzről szól. A mai elüzletiesedett sportvilágban ez már nem meglepő. A játékosok, de az edzők és egyéb szakemberek is csillagászati összegeket keresnek, a csapatok úgy adják-veszik a serdülőkorú focistanövendékeket, mintha csak valamiféle árucikkekről lenne szó.

Így nem is csoda, hogy a szurkolók csak másodlagosak, a futballipar melléktermékei, a kötelező feleslegek (na jó, ez túlzás, hiszen jegyvásárlással és a különböző rajongói ereklyék megvásárlásával mégiscsak támogatják kedvenc klubjukat). Ennek ellenére, vagy tán épp ezért vannak nézők, akik ki akarnak törni a szokásos szürkeségből, hogy megmutassák, hogy ők nem csak a nagy, több tízezres tömeg része, hanem igenis egyéniségek. Színes maskarákat öltenek, befestik arcukat vagy akár egész testüket, hangszereket hívnak segítségül, sőt a piromán hajlamúak petárdákkal, görögtüzekkel sokkolják a játékosokat, az igazgatóságot, a stadion gondnokot, meg persze sokszor a mellettük ülőket. És akkor még egy szót sem ejtettem a csupán a balhéért kilátogató huligánokról...többet nem is fogok.

Ehhez a színes tömeghez tartozik, azonban onnan elképesztően kitűnik az a nagyon elit szekció, akiket az angol szakzsargon csak streakerként hív, vagyis a pályára meztelenül beszaladó szurkoló. Ez a fajta magamutogatás már annyira elterjedt, hogy nem is lehet végignézni egy komolyabb labdarúgó eseményt anélkül, hogy látnánk egy-egy ilyen villantást.

És, hogy mi hajtja ezeket az embereket? Nyilván legtöbbször a magamutogatás, valami ellen való tiltakozás, egy adott üzenet közvetítése a tömegeknek. Azonban lehet egész más indíttatása is a pucár rohangálásnak. Erre mutat egy vicces példát a Tabasco legújabb reklámja...

Elolvasom »

Mielőtt még bárki megvádolna azzal, hogy túlságosan bulvárosra vettem a bejegyzés címét le kell szögeznem, hogy egy fikarcnyit sem dramatizáltam túl rajta, sőt vizuális az egész még durvább, morbidabb.

Merthogy az OTTO katalógusos értékesítésből népszerűvé vált cég fennhatósága alá tartozó, szintén német Jungstil online divatáruház igencsak érdekes kampányötletet választott, hogy promotálja a netes ruhavásárlást és persze saját magát.

A hagyományos bolti vásárlást egy barbár viadalnak, míg a vásárló hölgyeket mindenre elszánt amazonokként mutatják be, akik bármire képesek egy jobb ruciért. A reklám bár alapvetően komolytalan, morbid humorra épít, azonban nem biztos, hogy mindenki könnyen befogadja az efféle reklámokat, sokaknak valószínűleg sokkoló egy-egy letépett testrész és spriccelő vér látványa. Viszont mivel egy netes vírusvideóról van szó, így betiltani nem tudják, és az efféle filmek megtalálják a célközönségüket. Más kérdés, hogy ez egybeesik -e a webshop célcsoportjával.

Elolvasom »

Most egy kissé pikáns reklám következik, melyben unatkozó lányok füvet nyírnak... Mivan?! És ez, hogy a francba lenne provokatív? Persze most az olvasó egyből rávágja, hogy a lányok biztos igen lengén öltözöttek, vagyis a derék reklámszakemberek ismét a jó öreg "szép nő / meztelenség / szex" témakörre építették a nyilván férfiaknak szóló termék promócióját. Azonban nem így van, mivel a reklámozott terméket kifejezetten nőknek szánták.

Gondolom most már merő kétségbe taszítottam mindenkit, hogy most akkor mi is van ezzel a hülye reklámfilmmel. Csak annyi, hogy a szokványostól eltérően nyúltak az adott terméknek a kampányához, kicsit bohókásra vették a hangulatot, és próbáltak valami humorosat kihozni az egészből.

Viszont a különböző videóportálok véleményeit olvasgatva arra a következtetésre kell jutnom, hogy a reklám nem sikeres, legalábbis a célcsoport körében. Ugyanis bár a férfiaknak általában tetszik az ötlet, nagyon sok kommentező hölgy nem fogadta túl jól a videót. Volt aki egyszerűen szexistának, volt aki bugyutának tartotta, így érdekes, de a játékosság valahogy sokaknak nem jött át. Úgy tűnik vannak termékek, melyeket nem lehet ennyire kicsavartan hirdetni, hanem kellenek a szokásos típusjegyek.

És, hogy milyen termékről, márkáról van szó? Végül sikerült elkerülnöm, hogy eláruljam, így meséljen (pontosabban énekeljen) helyettem az alábbi videó.

Elolvasom »

Nem fűznék sokat a Durex Play O női orgazmust fokozó gél (igen, már ilyen is van) reklámjához, mivel a kép és a tagline ("Te is hallottad?") igen erős kombinációt alkot, bármiféle magyarázás valószínűleg csak felesleges billentyűzetcséplés lenne...

Elolvasom »

A Heinekennek jellemzően jópofák a reklámjai, nemritkán a humort sem mellőzik. Így az évek során össze is jött már nekik néhány emlékezetes spot, így szerintem bárki fel tud idézni legalább egy Heineken reklámot.

Ezen emlékezetes reklámok közé sorolható az, mely külföldön már év elején megjelent, nálunk azonban csak az utóbbi hetekben látható, viszont mostanság egyre gyakrabban. Igen, arról a reklámról van szó, melyben a nők a gardróbszobától(?) alélnak el, míg a pasik a Heineken sörrel teli hűtőkamrától kapnak extázist. Gondolom mindenki tudja miről is van szó...

Valószínűleg a Bavaria (melynek neve ellenére semmi köze Bajorországhoz, ugyanis egy holland cégről van szó) sörfőzdés embereknek is tetszett a Heineken reklámja, de úgy gondolták hogy lehet még egy csavarni rajta. Nem is lett rossz a végeredmény, van benne egy csipetnyi morbid humor, egy kis fricska a Heineken felé, és így a befejezés is jóval macsóbb lett az eredetinél.

Ugyanakkor nehéz elmenni amellett, hogy így a Bavaria reklámot készítő embereknek nem kellett túl sokat agyalniuk a dolgon, kvázi fogtak egy kész produkciót és csavartak egyet rajta. Bár mit is várhat az ember egy cégtől, melynek már a neve is igencsak becsapós...

Az ominózus Heineken reklám :

És a paródia a'la Bavaria :

Valóban a reklámozás eme borzasztó módszerét választotta a Procter&Gamble (a Head&Shoulders gyártója), de mindannyiunk szerencséjére csupán rajzolt formában, a kényes részeket kitakarva.

Mindenesetre nagyon kreatív a plakát, és örülnék, ha az FMCG (fast moving consumer goods, vagyis gyorsan forgó fogyasztási cikkek) piacon nálunk is elterjednének az ehhez hasonlóan vicces reklámok, nem csak mindig a klasszikusan konzervatív, feszengős hirdetések uralnák a figyelmünket-

Vannak dolgok...amiket még mi sem tudunk...kiszedni a fejedből.

Elolvasom »

A szerelem mindent legyőz, még a legnagyobb távolságokat is, szokták mondani. Erre remek példa az alábbi videó, mely akár egy japán telekommunikációs cég reklámja is lehetne, az ember szinte várja is, hogy a végén azt mondják: "telekomi tokio"...vagy valami hasonlót.

Persze végül kiderül, hogy közel sem ez a helyzet, a hirdetésnek vajmi kevés köze van a mobiltelefonokhoz, a két szereplő pedig nem azért rohan közel 1,2 milliárd millimétert (1200 km), hogy ömlengős befejezés közepette megtudjuk, melyik a legszerethetőbb japán telefonos cég. Ellenben egy jót derülhetünk a hirdetett termék okozta csattanón.

Elolvasom »

A tévégyártók igen gyakran szokták termékeiket a jó hangzással reklámozni. Ez nem meglepő, elvégre is a képminőség mellett ez is igen fontos tényező. A német Loewe-nél rendkívül büszkék új LCD tévéjük hangzására, így nem is csoda, hogy ezzel próbálták meg promótálni. Ráadásul milyen ötletesen...igaz, ez valószínűleg inkább a Scholz & Friends reklámügynökségnek köszönhető.

Elolvasom »

Egy vicces kis sajtóhirdetéssel jelent meg nemrég a Smirnoff vodka Lengyelországban. A reklámot arra a klasszikus elméletre építették, hogy az alkoholfogyasztás hatásainak vannak különböző szintjei. Viszont nem a hagyományos lépcsőfokokra (sebezhetetlenség, láthatatlanság, stb.) koncentráltak, hanem egy-egy személyhez, karakterhez csatolták az elfogyasztott alkohol mennyiségét. És ha megnézzük az egyes személyeket láthatjuk, hogy van humoruk a lengyel S4 reklámügynökség embereinek.

Kisebb mennyiség után az ember általában elkezdi mondani a nagy igazságokat, bölcsességeket. Ezek a tulajdonságok pontosan megfelelnek Gandhinak vagy Freudnak. Ha még többet iszunk olyan macsók lehetünk mint David Hasselhoff vagy Brad Pitt. Na jó, mondjuk én Hasselhoffot kicsit gáznak érzem, de az alkoholizmusa miatt talán érthető választás. Az ezutáni szinteket talán magyarázni sem kell: James Bond, John Rambo és Superman. De a legnagyobb poén az üveg tükörképénél van. Mivel gondolom ez jelenti az újabb üveg pia megkezdését, ilyenkor már egyenesen Középfölde hataloméhes gonoszának, Mordor urának, vagyis Sauronnak érezhetjük magunkat.

Mindössze egy dolog nem hagy nyugodni: hova tűnt a listáról Chuck Norris...bár annyi vodka talán nincs is.

Elolvasom »

Ismét buszmegállós hirdetés, viszont ez most kevésbé provokatív, mint a mérleges, fitnesz stúdiós. Mindössze egy jópofa kampány Brazíliából, melynél a buszra várakozó ember a reklám része lesz, és bár maga nem látja egészében a hirdetést, viszont az autósok, buszon utazók, illetve a többi ember a környéken jól szórakozhat az üldögélő emberkén, aki mikrofonfejet kapott ajándékba a plakáttól. Gond csak akkor adódik, ha a reklámba "beleülő" ember haja nem fekete. Még szerencse, hogy Brazíliában futott ez a kampány és nem Svédországban.

Elolvasom »

A tegnapi alagutas után, ismét egy remek reklám Hamburg városából. Ezúttal visszatérünk a felszínre és buszra szállunk, hogy megcsodálhassuk a ZDF tévécsatorna hirdetését. Még év elején, január 3-án este tűzte műsorra a csatorna a Batman Visszatér című felemás megítélésű filmet (melyet ugyan Tim Burton rendezett, de a közelébe se ért az előzményének, hát még a legutóbbinak, A sötét lovagnak).

Még ha a film nem is nagy szám, a reklám, mellyel Hamburgban promótálták nagyon jópofa volt. A buszokra kis pálcákba kapaszkodó denevérember figurákat tettek, melyek a menetszél hatására a járműbe kapaszkodva repültek, a mit sem sejtő utas feje mellett. Elképesztő ötlet, mely a Kolle Rebbe reklámügynökség elborult elméit dicséri.

Elolvasom »

Azt szokták mondani, hogy az embereknek a haláluk pillanatában lepereg a szemük előtt életük filmje. Ezt ugyan eddig senki nem tudta kategórikusan sem megerősíteni, sem megcáfolni, de mégis olyan jól hangzik a dolog, hogy talán érdemes benne hinni.

Hogy mindez egy élettelen tárggal történjen meg az ugye teljesen kizárt dolog, mégis jópofa ötlet volt a Heinekenesektől, hogy ők végiggondolták milyen lehet egy üveg sör életének filmje.

És amit kaptunk, az egy szokás szerint humoros Heineken reklám...

Elolvasom »

Egy könnyed reklám délutánra, romantikus párral, gabonamezővel, piknikkel és persze Boursin sajttal. És, hogy mi teheti tönkre mindezt...a reklámból ez is kiderül.

Elolvasom »

A tömegközlekedés érdekes iparág reklámozás szempontjából. Mivel jellemzően állami, önkormányzati kézben van, így veszteségesen is működhet (sőt kell is működnie, mert egy alapszolgáltatásról van szó), persze a cél végsősoron itt is a profit maximalizálása, így a reklámozás értelemszerűnek tűnik. Azonban érdemes belegondolni, hogy valóban így van -e?
Ugyanis leginkább azok használják a tömegközlekedést akiknek muszáj. Ha valaki nem rendelkezik autóval, vagy esetleg számára a tömegközlekedés a legolcsóbb, legcélszerűbb módja az utazásnak, akkor felszáll egy buszra, vonatra, villamosra, metróra, vagy egyéb "nagytestű" járműre. Tehát van egy kvázi lefedett célcsoport, és nem túl egyszerű új fogyasztókat szerezni.

Ennek ellenére időnként találkozhatunk a különböző tömegközlekedési vállalatokat hirdető reklámokkal (itt a blogon is volt már rá példa). Ezúttal is ilyen reklámfilm került terítékre, méghozzá a flamand (Flandria Belgium északi része) tömegközlekedési cég, a De Lijn (teljes, hivatalos nevén: Vlaamse Vervoersmaatschappij De Lijn) tévészpotjai.
A reklámoknál a Duval Guillaume ügynökség a tömegközlekedés egy érdekes előnyét próbálta hangsúlyozni, hogy közösen utazni jobb, mint egyedül. Mindez pedig két animációs technikával készült reklámban valósult meg, szentjánosbogarakkal és pingvinekkel. Szerencsére a reklámok viccesek, a megvalósítás is jópofa, így örülhetünk, hogy mégiscsak hirdetnek a tömegközlekedéssel foglalkozó cégek is.

Fireflies :

Elolvasom »

Egy sajtóhirdetés (bár mondhatnám, hogy bármelyik képhirdetés) lényege, hogy egy pillanat alatt felkeltse a figyelmet, mert legtöbbször sok idő ugyebár nem jut egy reklámkép végignézésére. Így nem árt, ha a kép valami olyan elemet használ, ami segíti egyből megnöveli a figyelmet. Tulajdonképp erre épül egy klasszikus marketing/reklámozási modell, az AIDA, ami a befogadó szemszögéből követi végig az eseményeket, melyet persze a reklámozónak sem árt szem előtt tartani. Tehát első lépés a figyelem (Attention), utána kell felkelteni az érdeklődést (Interest), majd megnő a vágy (Desire) az emberben, hogy cselekdjen (Action) és ezzel (a legtöbb esetben) fogyasztóvá váljon, vagyis vásároljon. Tehát egy sajtóreklámnak először is ki kell csikarni némi figyelmet az olvasóból, hogy ezután továbbléphessen az AIDA modell szerint (persze jópár másik modell is van...).

A mai reklámon tökéletesen látszik, hogy az AIDA modell alapján épül fel, és jól is csinálja. Egy Rorschach-teszt szerű kép helyezkedik el a középpontban, ami egy olyan alakot formáz, mintha egy terpesztő nő lenne. Persze ez is a lényeg, és minden bizonnyal az emberek többsége ezt is látja benne, nem a békát (pedig az is evidensnek tűnik). Merthogy a reklám szerint ilyenek vagyunk mi férfiak... és ebben lehet valami.

 A reklám szövege:

A megkérdezett férfiak 98%-a nem ismerte fel a békát. Ilyenek a férfiak. FHM

Elolvasom »

A héten reklámújdonságok kerülnek terítékre, ezek közül pedig az első egy remekbe szabott sajtóhirdetés Venezuelából.

A caracasi reklámügynökség kiválóan használta fel a 2 oldalt a hirdetéséhez. Az első oldalon semmi nem derül ki a márkáról. Tipikus figyelemfelkeltő képpel indít, ami (jó esetben) az olvasót arra sarkalja, hogy gondolkozzon, próbáljon meg utána járni, hogy miért is van ott az újságban ez a kép Buddháról. A választ a következő oldalon (a hirdetés első felének hátoldalán) kapja meg az érdeklődő, és klasszikus "aha-élménnyel" konstatálhatja, hogy mi is a hirdetett termék és márka.

Elolvasom »

A világ egyik vezető autógumi márkája, a japán Bridgstone sem bízta a véletlenre, és 2 reklámmal jelentek meg a Super Bowl-on. Ezek közül az első egy (szerintem) kevésbé vicces spot, így ezzel különösebben most nem is foglalkoznék, viszont a másik egy nagyon eltalált videó lett.

Az alapkoncepció, hogy a Bridgestone gumik annyira tapadnak, hogy még az űrben (a Holdon?) is lehet velük száguldozni. Így kapunk egy kész tereprally bemutatót, miközben a ritmust egy igazi hip-hop klasszikus (House of Pain: Jump Around) adja. És, hogy mennyire kelendő gumi a Bridgestone, erre is választ kapunk a reklám végén, egy jópofa csattanóval.

Elolvasom »

Vitatható tény, de általában véve igaz, hogy a férfiak nem célcsoportjai a diétás kóláknak. Valószínűleg ez a kólagyártó cégeket is rendesen frusztrálhatja, és minden bizonnyal folyamatosan ötletelnek, hogy is kéne megragadni a hímnemű fogyasztókat.

A Coca-Cola néhány éve (2005-ben ha minden igaz, bár nálunk csak tavaly terjedt el igazán) dobta piacra Zero névre hallgató termékét, mely már megjelenésében is férfiasabb volt, mint a hagyományos Coca-Coca Light (gondoljunk csak a markáns fekete címkére, csomagolásra), és reklámjai is vadabbak voltak (az életre keltett nyelvek, illetve hasonló gusztustalan dolgok). Nyílvánvaló, hogy az új termékkel újabb, eddig lefedetlen célcsoportokat próbáltak megnyerni.

A Pepsi Max a Zero-hoz hasonlóan szintén a "vagány light kóla" státuszt próbálta betölteni, de megelőzte a konkurenciát bő tíz évvel (1993-ban jelent meg). Ennek ellenére sosem volt képes igazán teret (és persze fogyasztókat) nyernie, legalábbis biztos kevésbé, mint amire a PepsiCo-nál számítottak. Az új reklámjukban egyértelműen meghatározzák, hogy kik jelentik a Max célpiacát, és mindezt hihetően, és egész viccesen adják elő.
Nem mondom, hogy én ettől most Pepsi Max fogyasztó leszek, eszem ágában sincs az lenni, de ez most egy igazán jóra sikerült kampánynak tűnik, és ha szerencsérjük lesz, talán még sikerrel is járnak a piacszerzésben.

Elolvasom »

A múlt héten posztolt "szuperbólos" Coca-Cola spot után egy újabb, ezúttal Coke Zero-s reklám került terítékre.

A reklám maga nem lenne nagy szám, a pikantéria abban rejlik, hogy ez egy régebbi Coca-Cola reklám remake-je. Az 1979-es Super Bowl-on, egy akkori futballsztár, Charles Edward Greene, ismertebb nevén "Mean Joe" Greene játszotta a főszerepet, aki a fiatal rajongójának egy kóláért cserébe odaadta a mezét...miközben gyönyörű zene szól, mindenki szeret mindenkit, stb... Szóval mai szemmel már "kissé" giccses a dolog.

Az új reklámban egy aktuális szupersztár (már ami az amerikai focit illeti), Troy Polamalu (az aktuális bajnok Pittsburgh Steelers játékosa) vette át Mean Joe szerepét, és persze a reklámot is kissé átalakították...szerencsére a giccses dolgokat jópofává formálták.

Elolvasom »

Idén a Super Bowl egyik legnagyobb (reklám)durranása egy amatőrök által készített videó volt. A Frito-Lay, a Doritos chips gyártója az utóbbi években ráállt arra a módszerre, hogy nem bíznak meg egy konkrét reklámügynökséget azzal, hogy készítsenek egy jó kis kampányt, hanem versenyt szerveznek, melyre bárki benevezhet, aki kreativitást és hajlandóságot mutat egy Doritos reklám megalkotására. Általában a cég ezt busásan honorálja, és "némi" pénzösszeget adnak a legjobbaknak.

Ebben az évben sem volt ez másképp, és végül a cég két reklámfilmet talált alkalmasnak arra, hogy a focidöntő estéjén promotálják a Doritos-t. Az egyiket (Power of the Crunch) egy félig-meddig profikból álló csapat dobta össze, viszont az igazi figyelmet és elismerést a másik spotnak sikerült kiváltania. Ezt a filmet egy batesville-i testvérpár (Dave és Joe Herbert) találta ki és készítette, jutalmuk pedig 1 millió amerikai dollár és a "legjobb Super Bowl reklám" címe lett (melyet a nézők szavaztak meg nekik).

Azt hiszem ez nem kis teljesítmény volt részükről, és őszinte gratuláció illeti őket. Valamint elgondolkodtató, hogy kellő kreativitással még kevés pénzből is jó reklám készíthető. Jó lenne, ha ezen néhány reklámügynökség (különösen idehaza) is elgondolkodna...

Doritos: Glass Ball (Free Doritos) :

Elolvasom »