Vajon mit csinálnak a gyerekek, ha a szűlök vigyázó szeme elkalandozik? Szerintem ez minden szűlő egyik legnagyobb félelme, hogy ha nem figyelnek csemetéjükre, azok akár magukban, akár másban kárt tesznek. Ugyebár ilyenkor a lényeg, hogy a gyereket lekössük, így egy gondos felnőtt játékok garmadájával veszi körbe a porontyot, hogy annak eszébe se jusson bármiféle csínyt tenni (ennek ellenére a gyerekek vannak olyan kreatívak, hogy mindig legyen félnivalója szüleiknek). A mai korban, amikor már szinte minden játék elektronikával van ellátva, olybá tűnik, a szórakozás lehetőségei kimeríthetetlenek, és az ifjúság nyugodtan, mindenféle gondtól mentesen felnőhet. Azt azért ne felejtsük el, hogy ezek az elektronikus játékok elemmel működnek, és az elemek lemerülhetnek...
Elnézést a kissé hosszúra nyúlt bevezetőjért, de úgy éreztem ez kell hozzá, hogy az alábbi reklámok, ha lehet, még nagyobbat üssenek. Mert ugyebár nem gyermeknevelési tanácsokat akartam adni (habár lehet úgy tűnt a post elején), hanem az idei Cannes Lions-ön sajtóreklám kategóriában győztes Energizer hirdetéseket kívánnám bemutatni. A középpontban csínytevő gyermekek, akik bosszút állnak, mert szüleik nem a megfelelő minőségű elemeket raktár játékaikba.

A kedden kirakott LifeBuoy reklámok után, egy ahhoz hasonló kampány következik, mely ugyan már nem új (még 2007 júliusában jelent meg), de annyira megtetszett, hogy arra gondoltam, már most kiteszem.
Ennél a kampánynál nem a kezek, hanem a zöldségek megmosásának fontosságát emelték ki. Mivel ha nem mossuk meg ezeket az élelmiszereket, azok halálos fegyverként (a gomba atombombaként, az articsóka pedig kézigránátként) visszaüthetnek. Persze a kampány túlzó, de hihetetlenül ötletes.

Elég bizarr reklámmal rukkoltak elő az indonéz Lowe reklámügynökség szakemberei. A LifeBuoy antibakteriális kézmosó sajtóhirdetéseihez megpróbálták látványosan kommunikálni az evés előtti tisztálkodás fontosságát...
Sikerült nekik, a kampány látványos lett, de egyben elég visszataszító is. A szlogen azt mondja: "Azt eszed, amihez hozzáértél.", azonban nem biztos, hogy ezt vizuálisan így kellett volna megjelenítani. A tengerimalacos muffin és a kiscicás croissant ugyanis a gasztronómia igen szélsőséges vívmányai lehetnek. És nem tartom valószínűnek, hogy ezen reklámok hatására túl sok fogyasztót nyerne a márka. Sőt, én különböző csoportosulások tiltakozását látom szemeim előtt, szerintem állatvédők, fogyasztóvédelmi testületek fognak szót emelni a reklámok ellen.
A tegnapi BMW után ma egy Nissan reklám következik, mely grafikájában olyan, hogy akár Victor Vasarely is készíthette volna. Ez esetben a hirdetésben pont a mozgalmasság, a "motívumgazdagság", tulajdonképp a túlzsúfoltság ragadja meg az ember szemét. Jól érzékelteti a kampány szlogenjét, ("Escape the pattern") ami kb magyarul annyit tesz, mint "Törj ki a sablonból".
A Nissan teljes termékpalettájához készültek ilyen printek (az összes igen hasonló, majdhogynem teljesen egyformák), illetve másfajta reklámeszközre is kiterjedt a kampány...a TV spot (ami semmi különösebb extrát nem vonultat fel) a tovább mögött található.
Vége az olimpiának, mely ugyan a vártnál talán gyengébben sikerült számunkra, mégis voltak nagyon szép momentumai, és azt hiszem minden magyar sportolót megillet a dícséret, hogy képességének, tudásának legjavával próbálta képviselni hazánkat. Szóval az esemény tegnap befejeződött, így én is témát váltok, és a héten a legújabb reklámokból szemezgetek.
Szeretem azokat a print reklámokat, melyek egyszerűen ragadják meg az reklámozott termék egy egyedi jellemzőjét. Felesleges hosszú szövegeket írni, az emberek többsége úgysem olvassa el. Felesleges az emberek szájába rágni az információkat, legtöbben úgyis első pillanatra eldöntik, hogy érdekli -e őket a reklámozott termék vagy sem. Ha kellően blickfangosra sikerül a kép, az emberek úgyis megnézik azt alaposabban (különösen olyan reklámeszköz esetében, mint az újságok, magazinok, ahol idő is van erre).
Kitűnő példa erre a McIlhenny-s Tabasco szósznak a dél-afrikai reklámkampánya. Megragadták a termék fő vonzerejét, vagyis a csípősséget, és ehhez kreáltak fotókat. Az ötlet az volt, hogy a szósz erejétől gyakorlatilag szétrobbanó kajákról készítettek képeket. Ha minden igaz valóban fotókról van szó, melyek extra-rövid záridővel készültek. Persze meglehet, hogy mindössze egy ügyes grafikus Photoshoppan rakta össze a képeket. A lényeg, hogy a kampány ötletes. Különösen jó, hogy a képekhez semmi szöveget nem fűztek hozzá, csupán a termék cimkéjét helyezték el rajtuk, az olvasókra bízva a reklám megértését, teljessé válását.

A mai reklám nem a sport szépségét, az olimpia rendkívüli eszményét, vagy épp Kínát/Pekinget dicsőíti. Ugyan az olimpia témára épít, de nem túl szokványos módon, hisz az Amnesty International-nek már kezdettől eléggé szúrja a szemét az a tény, hogy az idei olimpiát épp az emberi jogokat sokszor semmibe vevő Kína rendezi. Egy ideje már kampányolnak is ez ellen, különböző reklámeszközök segítségével próbálják rávenni az embereket, hogy bojkottálják a rendezvény megtekintését.

Az Adidas legújabb, "Pekingi pillanatok" nevű olimpiai print kampánya néhány sportág jeles képviselőjét ábrázolja egy-egy mozdulat közben. A képek hangzatos szövegeket is kaptak, melyek mindegyik azt hivatott kiemelni, hogy a sportolók sosincsenek magukra utalva, mindig egy egész ország áll mögöttük. Erre erősít rá a hirdetés képileg is, a sportolók mozdulatait több homályosan ábrázolt test is követi.
A kampányban szereplő sportolók (a képek szerinti) sorrendben: Chu Mu-Yen és Yang Shuchun (mindketten kínai taekwondo-sok), Jang Mi Ran (dél-koreai súlyemelő), Jelena Isinbajeva (orosz rúdugró), Jeremy Wariner (amerikai futó) és Tyson Guy (amerikai sprinter).

"Senki sem kel fel, amikor egy egész ország rúg."